Édesburgonya vagy batáta ?
Teljesen mindegy, hiszen mindkét név ugyanazon szuperzöldséget jelenti. Egy olyan szuperzöldséget, melynek belső értékeit korunk tudománya folyamatosan feltárva állított sok hasonló zöldség elé. Persze az alapinformációk az édesburgonyáról és a zöldség minden pozitív tulajdonságának kivesézése inkább könyv terjedelmű lenne, mégis szeretnék segíteni abban, hogy átfogóbb képet kaphass, mit is tartasz a kezedben, ha kézbe veszel egy batáta gumót.
A batáta származása
Az Ipomoea batatas, vagyis édesburgonya Közép-, és Dél-Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz Kristóf hozta be. A gyökérgumós növények közül a batáta az egyik legelterjedtebb közvetlen élelmezési célokat szolgáló növény. Leginkább trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékeken terjedt el, ahol a közönséges burgonya termesztésére az éghajlat kevésbé alkalmas. Délkelet-Ázsiában legnagyobb mennyiségben Indiában, Kínában és Indonéziában termelik. Afrikán belül Ugandában, Burundiban és Elefántcsontparton termesztik jelentős területen. Az amerikai kontinensen pedig Peruban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kubában, és Argentínában fordul elő a termesztésben.
Az édesburgonya igényei – termelési alapinformációk az édesburgonyáról
A trópusokon, – ahol a napi középhőmérséklet ritkán esik 18-20 °C alá – az édesburgonya évelő növény. A korai fajták termesztése megvalósítható szubtrópusi környezetben, és a mérsékelt égöv déli részén is. A batáta nagyon érzékeny az erős lehűlésre! 15 °C alatt megáll a növekedése, 0 °C-on lombozata elhal, -2 °C-on a gyökérzete is elpusztul. Ezért szoktam javasolni, hogy kiültetésével mindenképpen érdemes megvárni a fagyosszentek elvonulását májusban.
A termesztéséhez optimális feltételek:
– 22 °C napi középhőmérséklet
– 70-80% talajnedvesség
– 12-13 óra napfény/nap
Elegendő kálium jelenlétében az optimálistól kissé eltérő körülmények esetében sem lassul a gyökerek másodlagos vastagodása.
Talajigénye: Kedveli a középkötött öntéstalajokat. Fejlődéséhez 5,5 – 7,5 körüli pH érték az ideális. Laza és kötött talajon is termelhető, de leggyakrabban homokos vagy homokos vályogtalajon termelik. Mind munka, mind minőség tekintetében az ilyen talajokon legcélszerűbb termeszteni. Agyagos talajon is képes magas terméshozamra, azonban a betakarítása nehézkes. Termesztésére kevésbé alkalmasak a szikes és kötött, savanyú talajok.
A batáta alaktana
A batáta rendszertanilag a hajnalkák (Ipomoea) nemzetségbe, és a szulákfélék (convulvulaceae) családjába tartozik, így érdekes módon nincs rokonságban a hagyományos burgonyával. Sok vad faj áll hozzá közel, ezekből nemesítették.
Az édesburgonya szára kúszó, elfekvő, az 1,5 méteres hosszúságot is eléri. Szárain a levelek közti távolság 10-15 cm. Levelei szórtak, pálha nélküliek, fajtától függően 3-5 karéjúak. Szív, és más-más formájúak. Egyes fajták levelének lemeze ép, másoké ujjas vagy 3-5 karéjos, illetve szeldelt is lehet. A levéllemez nagysága a 20 cm-t is elérheti, de bizonyos fajtáinak levelei jóval kisebbek, csupán 4-5 cm-esek. A levelek szőrözöttsége szintén eltérő, fajta jellemző. Virágai a levelek tövétől indulnak. A virágkocsány kb. olyan hosszú, mint a szirom. A párta tölcséres, forrt, színe a fehértől a vörösesliláig változik. A termése gömbölyű és száraz, tokmentes, 1-2, ritkábban 3-4 maggal. Néhány faj szinte teljesen elvesztette azt a képességét, hogy virágozzon és generatív termést (magot) hozzon. Az édesburgonya szaporítása magról csak néhány nemesítő állomáson terjedt el. A nedves trópusokon leggyakrabban hajtásról ültetik, száraz vidékeken gumóról szaporítják.
A batáta gumóját korábban módosult szárnak tekintették, mint a burgonyáét. Az utóbbi időben terjedt el az a nézet, hogy az édesburgonya gumója éppúgy megvastagodott gyökér, mint a maniókáé és a gumós pillangósoké, rajta rügy nem található. A gumó színe meghámozva lehet fehér, krémszínű, narancs, vörös, rózsaszín, vagy akár lila is. Gumóinak alakja változó: a gömbölyűtől a hengeresig. A gumó súlya a termőhelytől függ, általában 200 és 500 g között van. Többször azonban 2-3 kg-os gumók is előfordulhatnak.
Egyedfejlődése
- palántálás után a gyökerek és a hajtások megeredése
- a szár elágazása
- gyökerek megvastagodásának kezdete
- virágzás
- generatív termésképzés (magok)
- gyökérgumók érése
A vegetációs időszak elején gyorsan nőnek a szárak és a levelek. Később a növekedés lelassul és megkezdődik a gumók gyors fejlődése. A nagyobb termőképességű fajtáknál korábban indul meg a gumóképzés, mint a kisebb termőképességűeknél.
Mit tartalmaz az édesburgonya?
A gumók szárazanyag-tartalma legalább 30%, de a 40%-ot is elérheti, melynek nagy részét a nitrogén nélküli extrakt anyagok adják, a keményítő és a cukor (elsősorban glükóz). Cukortartalma fajtafüggő. A benne található proteineket szervezetünk jól tudja hasznosítani. A karotinoidokban gazdag fajták (leginkább a narancssárga húsú) 100g szárazanyagban akár 0,63-0,65mg mennyiségben is tartalmazzák ezt a vegyületet.
Részletes beltartalmi adatokért kattints IDE, majd kattints a beltartalmi értékek menüsorra!
Miért nevezzük szupertápláléknak?
Nem írhatóak le az alapinformációk az édesburgonyáról anélkül, hogy nem említenénk és indokolnánk meg szupertáplálék státuszát.
A gumószerűen megvastagodott édesburgonya-gyökér szénhidrátban és béta-karotinban gazdag. A sárgahúsú fajták karotintartalma magasabb a eltérő színűekénél.
Figyelemre méltó a C-vitamin tartalma, 15-30mg/100g.
A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2g/100g fehérjét tartalmaz.
Fogyasztásának gyógyító szerepet tulajdonítanak a magasvérnyomás kezelésében.
Növényi rost tartalma magas, ami véd a vastagbélrák kialakulása ellen, és lassítja a szénhidrátok felszívódását.
Magas a szénhidrát, fehérje, és az A-, B-, C-vitamin tartalma. (szénhidrát tartalma azonban így is fele annyi, mint a hagyományos burgonyáé!)
Glikémiás indexe közepes, mindössze kb. 33, míg a hagyományos burgonyáé kb. 90!
Ideális tápláléka a 2-es típusú cukorbetegeknek, segít a vércukorszint alacsonyan tartásában. A glikémiás terhelésről és az ilyen téren végzett érdekes kísérletünkről bővebben ezekben a cikkekben tájékozódhatsz:
Édesburgonya akcióban – vércukorteszt a gimisekkel 1. rész
Édesburgonya akcióban – vércukorteszt a gimisekkel 2. rész
Gyakori fogyasztása segít a cukorbetegség és az elhízás elkerülésében.
Fogyasztása ajánlott a cukorbetegeknek, hogy miért? Ebből a blogcikkből megtudhatod.
A fogyókúrázók és diétázók ideális tápláléka, a benne található fehérje és magnézium miatt pedig ideális a sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek is.
Értékes ásványi anyagokat tartalmaz: kalcium, vas, magnézium, mangán, kálium, foszfor, nátrium, szelén, réz, és cink is található benne.
Gazdag beltartalmi értékei miatt sorolják a szuperételek közé.
Az édesburgonya már a fentebb taglalt tulajdonságai révén is magasan kiemelkedik társai közül. Ki tudja, milyen kincseket rejt még, melyekről folyamatosan fejlődő tudományunk csak a jövőben tudja majd lerántani a leplet.
Hiszem, hogy a batáta az egészséghez vezető út. Ezt az egészséget tálalhatod vele családod asztalára.
De mint mindig, a döntés a Te kezedben van!
Kovács András
