Édesburgonya termelés házilag – talaj


édesburgonya termés

Ezzel a cikkel olyan sorozatot indítunk el, mellyel az a célunk, hogy még vonzóbbá tegyük számodra az otthoni batátatermesztést.

 

Elhatároztuk, hogy szakítunk azzal az itthon tapasztalható gyakorlattal, miszerint szinte minden forgalmazó csak eladni akarja a palántáit, de valódi segítséget nem ad a sikeres termesztéshez.

Az édesburgonya háztáji termesztése meglehetősen újkeletű dolognak számít hazánkban. Felismerve ezt a tényt, elengedhetetlennek tartom a megfelelő szakmai segítségnyújtást minden batátatermesztés iránt érdeklődő számára, hiszen mindenki bátrabban indul el egy új úton, ha van segítség.

Sorozatunk első részeként mai cikkünk témája a talaj.

Legyen szó szobanövényről a nappaliban vagy egy virágoskertről, egy néhány ágyásnyi konyhakertről a ház mögött, vagy akár egy félországnyi, hatalmas parcelláról, a növénytermesztés alapja mindig a föld maga.

Az agrárkultúrában legalább annyira kell ismernünk termőföldünk tulajdonságait, mint a rajta termeszteni kívánt növények igényeit. Az éghajlat sajátosságai, az időjárás szeszélyei adottak, ezekkel nem tudunk mit kezdeni, a termőföldünk tulajdonságaival viszont annál inkább. Ha ismered a földet, azt is tudni fogod, miben szorul javításra ahhoz, hogy a tőled telhető legmegfelelőbb körülményeket teremthesd meg rajta növényeid számára. Ha mindez sikerül, a szezon végén Te is boldogan takaríthatod majd be a – jó reménnyel – bőséges termést.

Ne dőlj be a köztudatban élő nézetnek, miszerint a batáta nem igényes zöldség! Van benne némi igazság, mert nem tartozik a legkényesebbek közé, de mivel trópusi növény, így számos dologra figyelned kell a termesztésekor.

A talajról

A tőlünk palántát rendelők első kérdése általában ez: „Milyen talajon érdemes termeszteni?”

A batáta szinte minden talajtípuson termeszthető, azonban leginkább a homokos, vagy homokos vályogtalajt (enyhén kötött) kedveli, ilyen földön legnagyobb a terméshozama.

Édesburgonya ültetvény enyhén kötött, homokos talajon.

Ebben a cikkben főként az édesburgonya otthoni termesztéséhez szeretnék tanácsokat adni, így máris megtudhatod, mi a talaj három legfontosabb tulajdonsága, melyekkel jó ha tisztában vagy.

Ezek a talajszerkezet, a talajtípus (információt ad a talaj tápanyagszolgáltató képességéről), és a talaj pH (kémhatás).

 

1. A talajszerkezet

A talaj szerkezete a laza, homokostól egészen a kötött, agyagos vályogtalajig változhat. A batáta ugyan kötött talajon is termeszthető, de számára legideálisabb a homokos, laza szerkezetű talaj, mivel ilyen közegben tudnak térfogatukban legkönnyebben növekedni az édesburgonya gumói.

A kerted termőtalajának szerkezetét egyszerűen megállapíthatod:

Vegyél a kezedbe egy maréknyi nedves földet, és gyúrj belőle gombócot. Laza talaj esetén nehezen, vagy egyáltalán nem gyúrható gombóccá, porhanyós, könnyen mállik. Kötött talaj esetén viszont egyben marad, gombóca formálható, szinte az ujjlenyomat is látható benne. Szerkezetét tekintve minden talaj e két véglet közt helyezkedik el, így kis logikával máris meghatározhatod, a tiéd melyikhez áll közelebb.

 

Számos információt és talajjavítási tippet olvashatsz Édesburgonya termelés című szakkönyvemben.

Édesburgonya Termelés - Kézikönyv

2. A talaj típusai

A termesztésre legalkalmasabb talajtípusok a csernozjom és a barna erdőtalaj. Sötét színűek, morzsás szerkezetűek és magas humusztartalmuk miatt nagyon jó tápanyagszolgáltató tulajdonsággal rendelkeznek.

A termőföld talajtípusa, tápanyagszolgáltató képessége összefüggésben van a talajszerkezettel.

A homokos, laza szerkezetű talaj könnyebben melegszik fel, jól elvezeti a vizet, ezért nehezen alakul ki benne tömörödött rész, megkönnyíti a betakarítást is. Viszont, ahogy a vizet sem, úgy a tápanyagokat sem tartja jól. Ezen hiányosságait zöldtrágya-növények leforgatásával, komposzt és szervestrágya kiszórásával, kőzetőrlemények, kőzetlisztek kiszórásával javíthatjuk.

A kötött, magas agyag- és vályogtartalmú talaj nagyon jó tápanyagszolgáltató, és víztartó képességekkel rendelkezik, azonban kötött szerkezete miatt mechanikai nyomásra és csapadék hatására könnyen levegőtlenné válhat. Kötött talajon nehezebb a betakarítás. Szerkezetét tőzeg, komposzt vagy homok hozzáadásával lazíthatod. A tőzegnél érdemes figyelni, mivel általában savanyító hatású. Az elsavasodás veszélyét elkerülendő kókuszrostot is használhatsz tőzeg helyett, mivel nem rendelkezik savas kémhatással.

Kötött talajon a lebomló talajtakaró fólia használatával csökkentheted a föld tömörödését, mivel a fólia alatt kevésbé tömörül be a talaj.

 

3. A talaj kémhatása (pH)

A talaj, függetlenül attól, mennyire kötött vagy laza, területenként eltérő pH értékű lehet. A kémhatás a szervesanyagok felvehetőségére van leginkább hatással.

Az alábbi ábrán felsorolt elemekhez tartozó csíkok szélessége mutatja meg, adott kémhatáson mennyire jól felvehető a növények számára az elem.

Tápanyagok felvehetőségének változását mutató táblázat talaj pH alapján

A zöld oszlop azt a pH-tartományt mutatja, ahol átlagosan az összes vizsgált elem jól felvehető. (pH: 5.3 – 7.5 között)

A talaj pH vizsgálata:

Kerted földjének pH értékét indikátorpapír (kertészboltban vagy gyógyszertárban kapható lakmuszpapír) segítségével vizsgálhatod meg. A vizsgálathoz több helyről vegyél mintát a kert földjének felső 30 cm-es talajszelvényéből, majd keverd össze. A keverékből egy evőkanálnyit tegyél kis edénybe, és nedvesítsd kissé vizenyősre. Helyezd az indikátorpapírt a nedves földre, hogy felszívhassa belőle a vizet, majd a színkód alapján olvasd le az eredményt.

A tápanyagfelvétel miatt nagyon fontos az optimális pH-érték beállítása.

Savas talaj esetén meszezéssel, lúgosító hatású trágyával, mészkőőrleménnyel, cukorgyári mésziszappal és egyéb anyagokkal javíthatod a talaj kémhatását.

Eleve lúgos talajnál a földet ritkán szokták savanyítani, de az is megoldható pl.: enyhén ecetes vízzel való öntözéssel. Ha erre vállalkozol, légy nagyon óvatos, ne öntözd meg a talajt erősen savas vízzel, mert a növények nem fogják bírni a hirtelen változást!

A talaj kémhatásának javítása minden esetben több éves időintervallumot, lassú javítást jelent.

Ha nagyobb területen, akár több hektáron szeretnél édesburgonyát termeszteni,(vagy szeretnél pontos, átfogó képet kapni) úgy szükséged lehet egy összegző talajanalitikai vizsgálatra, ami számos egyéb tulajdonságát felsorolva, részletesen tájékoztat a vizsgált talaj pontos állapotáról. (kb. 10.000.- Ft.)

Édesburgonya ültetvény friss termése.

A legjobb eredményre és a legszebb terméshozamra a közepesen laza vagy magas homokfrakcióval bíró, enyhén kötött talajnál számíthatunk.

Fekete homokon vagy gazdag öntéstalajokon pedig kiemelkedően magas terméshozamok érhetők el. Ezekben az édesburgonya kedve szerint növekedhet, a beletáplált tápanyagokkal mindent a felszínre hozhat, ami benne rejlik.

 

Szép termést és jó kertészkedést kívánok.

Kovács András

 

Top fogyasztói cikkek


Top termelői cikkek