Ellentétben a kialakult tévhittel, a biogazdálkodásban (ökológiai gazdálkodás) is szükség van tápanyag-gazdálkodásra.
Hogy ne lenne, hiszen növényeink folyamatos termesztése ugyanúgy kimeríti a talaj tápanyagkészletét, mintha más módon termesztenénk őket.
A különbség abban rejlik, hogy bio-gazdálkodásnál áthelyeződik a hangsúly a mesterséges anyagok és trágyák használatáról a természetes eljárásokra. Illetve egy olyan zárt rendszer fenntartására, melyben a termőföldről csak a fogyasztásra, eladásra szánt termés kerül ki. Így a lehető legtöbb, felhasználásra nem kerülő természetes melléktermék visszaforgatásra kerülhet a talaj ökoszisztémájába.
A tény viszont, miszerint csak folyamatos tápanyag-visszapótlással tudjuk elérni a fenntartható gazdálkodást, nem változik, mivel a termésünk távozásával kikerült tápanyagokat is vissza kell pótolnunk a talajba.
Gazdaságunkban – és ahogy a biogazdálkodás is ezt megköveteli – célunk az élő talaj biztosítása és megóvása, így a tápanyag-visszapótlásnál is kizárólag olyan szerves anyagokat használunk, amelyek serkentik a talajéletet. Ezek az anyagok nem közvetlenül a növényben, hanem a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül hasznosulnak.
Ezzel a módszerrel tudjuk leginkább elérni azt, hogy minden tápanyag jól felvehetővé váljon növényeink számára.
A legfontosabb tápanyagokról
Az édesburgonya termesztésénél három elem kivételes jelentőségét szeretném kiemelni. Ezek a nitrogén, a foszfor, és a kálium.
Mivel az összes fellelhető szakirodalom más – más értékeket javasol, kidolgoztam saját ajánlásomat, ami átlagolt kijuttatandó tápanyag-mennyiségeken alapul, szintén átlagos talajminőség mellett.
Az édesburgonya termesztéséhez kijuttatandó tápelemek ajánlása évente:
Nitrogén: 34 – 40 kg/hektár
Foszfor: 40 – 55 kg/hektár
Kálium: 55 – 110 kg/hektár
Fontos elemek még a magnézium, a kalcium, a cink és a bór. Ezek kijuttatása lombtrágya formájában is megoldható, van ilyen bio készítmény is.
Ahogy említettem is, ezek átlagos körülmények közt javasolt mennyiségek. Azonban számos tényező befolyásolhatja a termőföldre kijuttatandó tápelemek mennyiségét. Ilyen a talaj pH értéke, a vízellátása, sőt az sem mindegy, mi volt az elővetemény, hiszen a zöldtrágya növények használata számos előnnyel jár az édesburgonya vetésforgójában. És még szót sem ejtettünk a területi sajátosságokról.
Tápelemek fontossága
Biztosan szembe tűnt neked is a javasolt nagy mennyiségű kálium. A gyökérzöldségek káliumigényes növények. Rengeteg szénhidrátot gyűjtenek raktározó szöveteikbe (gyökér-megvastagodások), a szénhidrátok mozgatásához pedig káliumtartalmú vegyületek szükségesek. A vékony, hosszúkás gyökerek kialakulását káliumhiány is okozhatja. A tárolhatóságban is fontos szerepet játszik.
A foszfor a gyökerek fejlődését serkenti. Hiánytünete lilás elszíneződés formájában jelentkezik a leveleken. Hideg időben, a korai kiültetésnél is találkozhatunk ezzel a jelenséggel, hidegben ugyanis sokat romlik a foszfor felvehetősége. Így a hideg idő is hiánytünetet generálhat akkor is, ha egyébként van elég foszfor a földben.
A kalcium is fontos tápelem. Erősíti a sejtmembránokat, ezzel is segítve a batáta jobb tárolhatóságát.
Számos információt olvashatsz a BIOtápanyag-visszapótló készítményekről a biokontroll.hu oldalán.
„Egyetlen évben sem hanyagold el a tápanyagok visszapótlását a kertben. Kicsit olyan ez, mint mikor megajándékozunk valakit, s látva boldogságát miénk lesz az ő öröme is.
Ilyen a termőföld is. Ha megadod neki, amire szüksége van növényeid neveléséhez, nem félti meg tőled kincseit, de bő terméssel ajándékoz meg.„
Kovács András
forrás: biokontroll.hu
